Jelenleg nagyon szűk a mozgástér mindkét fél számára. Kissinger meggyőződése, hogy
Tajvanon elképzelhetetlen lenne egy ukrán típusú háború, mivel az a szigettel együtt az egész világgazdaságot is tönkretenné,
ezt pedig egyik fél sem akarja. Kína ezért óvakodik a drasztikus lépésektől, az Államok pedig – a hangzatos mondatok ellenére – ezért nem akar mélyebben beletúrni az „Egy Kína elvbe”. A volt külügyminiszter szerint a helyzetet csak a folyamatos párbeszéddel, a bizalom fokozatos kiépítésével, és a konstruktív együttműködésre törekvéssel lehet javítani – amire egyébként mindkét országban meg is van a hajlandóság.
Ne akard megváltoztatni!
Kissinger úgy fogalmaz: az USA és Kína között számos területen lehetne közös nevezőt találni, amelyek így a globális stabilitást szolgálnák. Mindent romba dönthet azonban, ha az USA ragaszkodni kezd egy zéró összegű játszmához, azaz a „mindent vagy semmit” elv mellett teszi le a voksát.
Az Egyesült Államoknak óvakodnia kell attól, hogy bármilyen formában megpróbálja befolyásolni Kína belső rendszereit, legyen szó gazdaságiról vagy politikairól. Mint mondta, erős, de alapjaiban
elhibázott az a washingtoni gondolat, amely szerint egy legyőzött Kína majd békéssé és demokratikussá válik.
Sokkal valószínűbb, hogy egy külső hatásra kikényszerített változás a kommunista rezsim összeomlásával polgárháborúhoz vezetne, amely ismét csak ideológiai válsággá terebélyesedne, közvetlenül fokozva a globális instabilitást. Az USA-nak nem áll érdekében megingatni Kína eddigi eredményeit, és semmibe venni Peking saját érdekeit – figyelmeztet Kissinger, hozzátéve: hogy ez mennyire elhibázott lépés lenne, arra a legjobb példa Oroszország és Ukrajna esete.
Folytatjuk...
Fotó: Hszi Csin-ping kínai államfő és Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter 2018. november 8-án.